A júniusi időjárásban "megcsúszó" fehér gólya költések késői fiókáiból nagy eséllyel több madár is itthon maradhat télen, emelve az utóbbi években egyre nagyobb számban áttelelő gólyák számát.

Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?
A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit: halat, békát, kígyót, kisrágcsálókat megfognak, amit le tudnak nyelni.

Ez a stratégia szinte az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket, amihez a következő táplálékokat használhatjuk:

• női tenyérnél nem szélesebb hallal, elsősorban keszegfélék;
• 10-15 cm hosszú, kolbász vastagságú nyers marhahús darabok; kacsa-, liba-, pulyka-, tyúkszív és zuza (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!) ;
• tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és naposkacsa tetemek.

Egy gólya napi táplálékigényét: 3-5 tenyérnyi keszeg, vagy egy nagy marék marhahús nyesedék, vagy 6-8 egér, vagy 1-2 süldő patkány, vagy 3-4 naposcsibe, -kacsa télen is fedezi.

Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg max. 6-8 méterre a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a madár elé 1-2 méterre a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

• Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.  
• Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze.

Miként ellenőrizhető a gólyák fizikai állapota?
A téli tarlókon, belterületi füves területeken vagy akár parkolóban, járda mellett, udvarban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség, röpképtelenség ad.

Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Ha megy neki, akkor minden rendben van, a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában álldogáló madár egészséges. Ha azonban a gólya csak néhány métert képes megtenni vagy csak ugrálva próbál menekülni, láthatóan furcsa, "rossz" mozgású, akkor vagy sérült vagy az éhezés miatt legyengült. Ilyenkor be kell avatkozni, amihez segítséget is kérhetünk.

Kinek szólhatunk, ha baj van?
Magyarországon a madármentés feladatát több intézmény: nemzeti parkok, civil szervezetek, de elsősorban az állatkertek látják el. A legyengült telelő gólyák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, ezért baj esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatósához fordulhatunk. A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhatunk.

Forrás és további információk: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

www.mme.hu